A mentősök munkája talán az egyik legfontosabb; ők azok, akik eljuttatják a betegeket a megfelelő orvosi ellátás helyszínére, és sajnos a legtöbben magától értetődőnek vesszük az ő munkájukat. Kevesen tudják ugyan, hogy minden év május 10-én tartják a mentők napját, amikor kitüntetésekkel és pénzjutalommal köszönik meg az orvosok, mentősök és egészségügyi dolgozók élenjáró munkáját.
Rákóczi Livia írása
1887.május 10-én Budapesten megalakult az Önkéntes Mentőegyesület, amely Európa egyik legelső mentőszervezete volt, és az akkori kerületi orvos, Kresz Géza kezdeményezésének köszönhetően jött létre. Mindezek ellenére a mentések ügye azonban egy picivel több, mint 60 évig, egészen 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt. Ekkor jött létre az Országos Mentőszolgálat, így a mentés végül állami feladattá vált. Napjainkban a Mentőszolgálat nem csak mentési feladatokat lát el; különböző mentőszervezetek irányítása, a szakemberek kiképzése mellett országszerte oktatja a mentéstant, azaz az oxyológiát, így képezve ki a lehető legjobb szakembereket.
Az Országos Mentőszolgálat megalakulásának előzményei
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Magyarország legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, mely idén ünnepli fennállásának 74. évfordulóját. Egészen a 19. század utolsó harmadáig vezetnek vissza a szervezett mentés előzményei. Az OMSZ jogelődjei az 1887-ben megalapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME), és az I. világháború után 1926-ban országos szinten létrejött mentőállomás-hálózatot működtető Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME) volt.
„A generációk által felhalmozott tudással és infrastrukturális háttérrel alapított új, országos hatáskörű intézmény, az OMSZ az elmúlt 134 év mentéstörténetének, fejlődésének letéteményese” – olvasható a mentok.hu weboldalon. Az említett történések legtöbbet mondó példája, hogy amikor 1948-ban államosították a mentéseket, a Mentőszolgálat személyi állományát és infrastruktúráját több mint 90%-ban a VVOME, az orvos-szakmai hátteret valamint a fővárosi alapokat a BÖME biztosította.
„Nemzeti mentőszolgálatunk a mentés centralizáltabb struktúrájával, hierarchikusan felépített szervezeti formájában fejlődött tovább. Ennek megfelelően működése is egyedülálló; induláskori mentőállomás-hálózatát több mint háromszorosára, személyi állományát húszszorosára, járműveinek számát hatszorosára növelte” – olvasható szintén a mentok.hu weboldalon.
Ahhoz, hogy még hatékonyabb mentési feladatokat lássanak el, az 1960-as évek közepén megyeszékhelyi központok létrehozásával megalakultak a megyei mentőszervezetek, melyek irányítása a mentőszervezetek főorvosainak feladata lett. A főigazgató és szakigazgatási osztályai a szakmai és szervezési ügyekben hoztak döntéseket; később az általuk meghozott döntések az összes létrejött mentőszervezet számára kötelezővé vált, míg a helyi és operatív ügyekben a mentőszervezet saját hatáskörben rendelkezhetett. Egységes értelmezést a főigazgató által kiadott utasítások és körlevelek jelentették, ezek a mai napig változatlanul működnek.
A struktúra 2005ben alakult át: a megyei mentőszervezetek munkáját hét regionális mentőszervezet vette át.
Budapest központtal a Közép-magyarországi Regionális Mentőszervezet, Veszprém központtal a Közép-dunántúli, Szombathely központtal a Nyugat-dunántúli, Pécs központtal a Dél-dunántúli, Szeged központtal a Dél-alföldi, Debrecen központtal az Észak-alföldi valamint Miskolc központtal az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet kezdte meg a működését.
Az egységes szervezeti, szakmai és gazdasági irányítást működtető intézmény regionális mentőszervezeteinek vezetői, mentőtisztjei és orvosigazgatói a korábbi irányító mechanizmus szerint látják el feladataikat.
A tavalyi év számokban
A koronavírus járvány megjelenésével a Mentőszolgálat munkatársainak feladatköre bővült: tavaly több mint 1,25 millió feladatot végeztek el, ebből 116 ezer koronavírus beteget vittek kórházba, hogy ők mielőbb megkaphassák az életmentő kezelést, ezen felelül pedig több mint 1,3 millió mintavételt is ők végeztek.
A mentők napján számos kitüntetést, pénzjutalmat adnak át azoknak az orvosoknak, mentősöknek és egészségügyi dolgozóknak, akik az életmentésben kitüntető feladatot végeztek.
A sikeres helytállás a 8500 mentődolgozó felkészültségének és elhivatottságának, valamint a társadalom támogató összefogásának is köszönhető, hiszen a járvánnyal kapcsolatos pluszfeladatok ellátását országszerte önkéntesek is segítették – írták a közleményükben.
Az OMSZ „hősképzéssel” ünnepli a mentők napját
A magyarországi mentés 135. évfordulója és az Országos Mentőszolgálat megalakulásának 74. évfordulója alkalmából országszerte ismét megszervezik az ingyenes „hősképzést”, ahol az érdeklődők elsajátíthatják az életmentés alapfogásait. Pécsett is lesz erre alkalom, a Tüzér utcai mentőállomáson várják az érdeklődőket. Az ünnepi „hősképzés” részleteiről az Országos Mentőszolgálat honlapján, illetve az OMSZ Életmentő Applikációjának chatbotjánál is lehet tájékozódni.
Források: MTI, Országos Mentőszolgálat, mentok.hu
Címlapkép: mentok.hu
