
Az egykori náci Németország fővárosában Berlinben, egyedül a magyar fociválogatott nem volt hajlandó a náci karlendítésre.
1938 és 1940 között számos európai focicsapatt mérközött meg Berlinben, és szinte kivétel nélkül mindegyik csapat hódolt az akkori náci karlendítésnek. Azért szinte, mert egyedül a magyar válogatott volt az, aki nem hódolt a náci karlendítésnek. Mindehhez óriási bátorság és tartás kellett akkoriban, hiszen nem lehetett tudni, hogy a mérkőzés után szabadon távozhatnak-e a helyszínről.
A magyarok morális tartása és a politikamentes, normális, emberi értékrendhez való ragaszkodása nagy elismerést váltott ki Európa azon felén, ahol még józanabbul gondolkoztak.

Az első két 1938 májusában, Berlinben készült a Németország-Anglia (3:6) futball mérkőzésén, ahol százezer néző szeme láttára mindkét csapat tagjai a bíróval együtt karlendítéssel üdvözölte az akkori vezetőt, Adolf Hitlert.
A második kép 1940 áprilisában készült – a háború kitörése után, de még azelőtt, hogy Magyarország hadba lépett volna – Berlinben. Itt szintén százezer néző vett részt a mérkőzésen, amely döntetlenre végződött. A karlendítés azonban a magyar válogatott részéről elmaradt, a teljes magyar csapat és a belga játékvezető is megtagadta ezt, melyet az akkori Képes Sport örökített meg az utókor számára.
Forrás és címlapkép: Facebook