“Felelőtlen pusztítás lenne a Mandulás Kemping beépítése” – állítja egy pécsi természetvédelmi szakértő

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egykori Mandulás Kemping területének “lakóövezetté” történő átminősítését kérte a tulajdonos a pécsi önkormányzattól, melyet a Pécsi Építési Szabályzat módosítási tervének felülvizsgálata kapcsán a Városfejlesztési Bizottság több körben is tárgyalt.

A bemutatott tervek szerint a telek tulajdonosa egy több szintes lakóházakból álló luxus-lakóparkot építene a 3 hektáros természetvédelmi területre, azonban Kővári János szerint ingatlanspekuláció állhat az ügy háttérben, hiszen önmagában a telek átminősítésével is jelentősen emelkedne a telek piaci értéke.

A képviselő szerint amennyiben a Mandulás Kemping területe “lakóövezeti” besorolást kapna, úgy a vonatkozó szabályozás és 20%-os beépíthetőség mellett nagyjából 5.600 m2-es terület kerülne beépítésre a hozzá tartozó utak és egyéb közművek kiépítésével együtt, amely összességében nem csak a terület integritását veszélyeztetné, de visszafordíthatatlan környezeti károkat okozna.

Fazekas Imre biológus, természetvédelmi szakértő szerint a Mandulás területe egybeesik a Nyugat-Mecsek tájvédelmi körzet a határvonalával, így a tulajdonos átminősítési kérelme egész egyszerűen szembe megy az Országos Településrendezési és Építési Követelményekkel (OTÉK), illetve megsérti a hatályos természetvédelmi törvényt és a jelenleg érvényben lévő helyi építési előírásokat is. Mindenképpen szükséges lenne egy mindenre kiterjedő Natura 2000 hatástanulmány elkészítése, egy teljes vegetációs ciklust átfogó botanikai és zoológia felmérésre. Pontosan meg kell vizsgálni, a méréseken alapuló az ún. Natura 2000 jelölő fajokra gyakorolt hatásokat. Mindez nem csak Magyarországon, de szerte az Unióban megkerülhetetlen előírás.

A szakértő szerint a Mandulás Kemping helyére tervezett lakópark ötletgazdái és támogatói nem képesek felbecsülni, hogy ennek a természetvédelmi területnek ökológia szempontból milyen kiemelt jelentősége van az egész térségre nézve:

„A Mecsekben lévő védett területek olyan erdőtársulások, melyhez hasonló nincs a szűkebb Kárpát-medencei régióban, de még Európában is nagyon ritka az itt lévő különleges – miatt megtelepedett védett –fajok jelenlétét tekintve. Ha minimális természettudományos műveltségük lenne, még gondolatban sem mernének ilyen drasztikus beruházást megvalósítani ebben a rendkívül érzékeny ökológiai övezetben” – mondta Fazekas Imre, aki szerint itt lenne az ideje, hogy a megmaradt épületromokat fokozatosan, és kíméletesen elbontsák, aztán ezt a területet visszaadják  a természetnek. Kérdés, hogy vajon mire és kire vártak eddig, hiszen ez egy nyilvánvaló tájseb, hasonlóan a volt dömörkapui vidámparkhoz.

Fazekas Imre véleménye szerint a városi önkormányzat – ha valóban a polgárai érdekét tartja a legfontosabbnak -, akkor a volt teljes kemping terültét mielőbb helyi védelem alá helyezi, s ott a vonatkozó törvények alapján kötelezi a tulajdonost egy kezelési terv elkészítésére.

„Minden tervezőmérnöknek, aki egy ilyen érzékeny, instabil ökológia rendszer területére építményeket kíván tervezni, a hires ökológus Ch. Elton (1900-1991) gondolatait kell figyelembe venni, amelyet már 1984-ben megjelen első Mecsek könyvemben is leírtam: „…aki megváltoztatni, kivágni, csatornázni, permetezni vagy beültetni szándékozik a Föld bármely darabkáját vagy sarkát előbb három kérdést kell tegyen fel magának: milyen növények és állatok élnek ott, milyen szépséget, vagy érdeket veszélyezethet a változás, s milyen további veszéllyel növeli majd az életközösségek egyensúlyának egyre fokozódó bizyolytalanságát.” Ha egy beruházó, egy tervező, vagy felelős önkormányzat mindezt elmulasztja, akkor önön alkalmasságát is megkérdőjelezik – nyilatkozta Fazekas Imre.

A szakértő szerint a környékbeli erdők olyan ökológiai egységet képeznek, amelynek részleges felszámolása olyan súlyos természeti következményekkel járna, amely nem csak az ott élő növény- és állatvilágot, de a mecseki vízbázist is jelentősen veszélyeztetné.

„Elfogadhatatlan a Mandulás Kemping területének lakóövezetté történő átminősítési javaslata, hiszen az egyértelműen ütközik OTÉK Balti pont 210 méter fölötti területekre vonatkozó rendeletével, márpedig azt egy helyi építési szabályzat módosításával nem lehet megkerülni” – tette hozzá Fazekas Imre, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás kellős közepén egy felelős önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy a környezetvédelmi szempontok alárendelésével utat engedjen egy magáncélú beruházás profitcéljainak teljesüléséhez.

Azt azonban nyomatékosítani kell a szakértő szerint, hogy a végső engedélyt a kormányhivatal építési- és örökségvédelmi főosztálya fogja megadni.

 A pécsi Városfejlesztési Bizottság a terület lakóövezetté történő átminősítése kapcsán első körben egy 3:1 arányú, elutasító álláspontot rögzített, azonban az ügynek itt nincs vége, hiszen a Pécsi Építési Szabályzat módosítását végeredményben a Pécsi Közgyűlésnek – vagy a különleges jogrend alkalmazása mellett a pécsi polgármesternek, Péterffy Attilának – kell elfogadnia.

Frissítés:

Pécs polgármestere kiadott egy közleményt, amelyben a beruházás megvalósításának tervét hatályon kívül helyezte. Részletek hamarosan!