Szajkó Gábor írása
Ryan Reynolds a videójátékos közösségnek szánt filmekért felelős „tripla A” besorolású színész, aki a Pokémon – Pikachu, a detektív után elhozta nekünk a GTA Online mintájára készült új gamer filmjét. Bevallom sokat vártam ettől a mozitól, mert a videójáték filmek (1-2 kivételtől eltekintve) nem teljesítenek jól sem a kasszáknál, sem a kritikusoknál, ezért épp itt az ideje, hogy valaki utat mutasson Hollywoodnak, hogyan is kell ezt csinálni. Vajon sikerült új etalonná emelkednie mai tesztünk alanyának, a Free Guynak? Kritikánkból kiderül.
Erről van szó:
Free City egy nyitott világú online játszótér, ahol a játékosok szabadon garázdálkodhatnak, bankot rabolhatnak, kocsikat lophatnak és hasonló nyalánkságok, pont, mint a GTA Online-ban. Ebben a videójátékban egy NPC, vagyis nem játszható karakter Guy, történetünk főhőse. Guy éli a rutinszerű mindennapjait, munkába menet iszik egy kávét, aztán a bankban, ahol dolgozik, kirabolják naponta párszor. Egy ilyen átlagos napon meglát egy vonzó játékost, és felmerül benne, hogy többre vágyik, mint, hogy a reggeli kávé után kirabolják naponta párszor. Apró lépésekben eltér a programjától és elkezd fejlődni, hogy elég jó legyen a kiszemelt hölgynél. A szintjeinek a lépései közben ráeszmél, hogy a világ melyben él nem valódi, sőt, nemsokára jön az új rész, ami miatt Free City és benne minden NPC törlésre kerül. Hősünk ezt nagyon nem szeretné, úgyhogy elindul a kaland Free City megmentéséért.
Karakterek:
Mindenki, aki játszott már videójátékkal, találkozott azzal, hogy bántott egy NPC-t tapasztalati pontok, vagy extra jutalmak reményében… vagy csak poénból. Legtöbbször nincs bűntudatunk, hiszen ezek üres adathalmazok, akikből sok van és nincsenek kidolgozva annyira, hogy empátiát érezzünk irántuk. Eddig talán a The Last of Us Part II. volt az a játék, ahol sajnáltam bántani némelyik karaktert. Ezután a film után viszont kétszer is meggondolom majd, hogy viselkedek játék közben, mert a Ryan Reynolds által alakított Guy annyira naiv és szimpatikus, hogy nincs szívem bántani másokat indokolatlanul, még olyan játékban sem, ahol ez alapnak számít. Ahhoz, hogy ezt váltsa ki Guy a nézőből, kellett Ryan Reynolds játéka, és az a humor, amit a színész szinte minden filmjében képvisel. Nehéz eldönteni, hogy az a szórakoztatóbb amikor Guy profin viselkedik és akciózik, vagy amikor rezzenéstelen arccal konstatálja a körülötte lévő pusztítást.
A film főgenyáját Taika Waititi alakította, név szerint Antoine-t, aki megtestesít egyszemélyben mindent, ami rossz a fejlesztők világában. Antoine vezeti a kiadót, ami birtokolja Free Cityt, és bár remek területen dolgozik, ahol szórakozást adhatnak a vásárlóiknak, Őt csak a profit érdekli, a játékos közössége egyáltalán nem. Túlzottan ismerős egyik-másik mondat a szájából azok számára, akik csalódtak már videójátékban, kiadói döntések miatt. Waititi olyan szinten túljátssza a szerepet, hogy az már szórakoztató. Nehéz gúnyos fintorok nélkül hallgatni a lekezelő és önelégült monológjait, amihez a jelmezei hozzáadnak egy nagyadag ellenszenvet, de végül is ezt kell kiváltania a nézőből egy főgenyának, hogy utáljuk és várjuk, hogy pofára essen.
Miért jó?
A Ready Player One óta várok egy filmet, ami gémer és popkultúrális utalásokkal operál, és befogadható. Végre megkaptam. A Ready Player One esetében sokszor nem tudtam hova nézzek, hova koncentráljak, annyi easter egg volt a képen, hogy első és második nézésre sok mindenről lemaradtam, többször meg nem vettem elő, mert annyira azért nem volt szórakoztató. Ebben az esetben is telis-tele vannak a jelenetek utalásokkal, kikacsingatásokkal, de sokkal fókuszáltabban. Sőt a film vágása és operatőri munkája segít a nézőnek befogadni az élményt. És van annyira szórakoztató, hogy jó párszor terítékre fog kerülni.
A látvány nagyon precízen megtervezett és felépített, aminek célja mindig kivehető. Hol a humort veszi előtérbe, hol az akciót, attól függően, hogy mit kíván meg a történetvezetés.
Van a filmnek mondanivalója, amit néha nehéz kihámozni az akció-orgia és a helyzet-komikum alól, de a film végére minden helyreáll. A romantikus száltól féltem a játékidő felénél, hogyan is lesz ebből valami, ami nem creepy, de ezt is sikerrel megoldották.
Miért nem jó?
A történet párhuzamosan játszódik Free Cityben és a való világban, ami legtöbbször egyensúlyban van, de valahol a film felénél megakad a ritmus. Kicsit többet tudunk meg a programozás világáról, ami szükséges ugyan, hogy megértsük a történteket, viszont unalmas perceket eredményez.
Végezetül:
A jelenlegi film trend a folytatásokra és remakekre épít, aztán jött a Free Guy, ami egy teljesen új történet, kreatív tálalásban és mondanivalóval. Olyan világban játszódik, ami sokaknak szimpatikus, sőt ismerős lesz, de ami benne történik az újszerű és friss. A színészek a legapróbb szerepekig gondosan lettek kiválogatva, hogy a végeredmény a legoptimálisabb legyen. Természetesen nem hibátlan a film, de okkal nevezhetjük iránymutatónak, hogy is kell gamer filmet készíteni.
Az Uránia mozi műsora jegyfoglalási lehetőséggel ide klikkelve érhető el.
