Húsz vállalat felelős a világon keletkező egyszer használatos műanyaghulladék több mint feléért
Húsz vállalat felelős a világon keletkező egyszer használatos műanyaghulladék több mint feléért, ami táplálja az éghajlati válságot és környezeti katasztrófát okoz, derül ki egy új kutatásból, melyet a Wood Mackenzie, a London School of Economics és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet partnerei készítettek.
A világ műanyag csomagolási hulladékának 55%-áért felelős globális vállalatok között állami tulajdonú és multinacionális vállalatok egyaránt vannak, köztük olaj- és gázipari óriások és vegyipari cégek.
A Plastic Waste Makers Index először tárja fel azokat a vállalatokat, amelyek olyan polimereket gyártanak, amelyekből eldobható műanyag tárgyak lesznek, az arcmaszkoktól kezdve a műanyag zacskókon át a palackokig, amelyek rövid életük végén szennyezik az óceánokat, vagy elégetik őket, illetve a hulladéklerakókba kerülnek.
A jelentésből az is kiderül, hogy Ausztrália vezeti az egy főre jutó legtöbb egyszer használatos műanyaghulladékot termelő országok listáját, megelőzve az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Nagy-Britanniát.
A vállalatok közül az ExxonMobil a világ legnagyobb egyszer használatos műanyaghulladék-szennyezője, 5,9 millió tonnával járul hozzá a globális hulladékhegyhez. A világ legnagyobb vegyipari vállalata, az amerikai székhelyű Dow 5,5 millió tonna műanyaghulladékot, míg a kínai olaj- és gázipari vállalat, a Sinopec 5,3 millió tonnát hozott létre. A vállalatok közül tizenegy ázsiai, négy európai, három észak-amerikai, egy latin-amerikai és egy közel-keleti székhelyű. Műanyaggyártásukat vezető bankok finanszírozzák, köztük elsősorban a Barclays, a HSBC, a Bank of America, a Citigroup és a JPMorgan Chase.
Az elemzések azt mutatják, hogy a 20 legnagyobb globális vállalat hatalmas műanyaghulladék-lábnyoma a 2019-ben kidobott 130 millió tonna egyszer használatos műanyag több mint felét teszi ki. Az egyszer használatos műanyagok jelentős részben fosszilis alapanyagokból készülnek, ezzel nagyban hozzájárulnak a klímaválsághoz, sőt ezeket a legnehezebb újrahasznosítani. A tanulmány szerint mindössze 10-15 százalékukat tudják felhasználni alapanyagként újra.
greendex.hu
