Mandulás-ügy: egy pécsi szakértő szerint komoly szakmai hiányosságok állnak a háttérben

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egykori Mandulás Kemping területének “lakóövezetté” történő átminősítését kérte a tulajdonos a pécsi önkormányzattól annak érdekében, hogy a 3 hektáros természetvédelmi területen egy luxus-lakóparkot alakítson ki. A dolog érdekessége, hogy a furcsa kezdeményezés azonban nem a pécsi főépítész asztalán bukott meg, hanem a Kővári János által indított “El a fejszékkel a pécsi Mandulástól!” nevű nyilvános civil tiltakozás nyomán, amely során pár nap alatt közel 1500-an írták alá az ÖPE petícióját.

Ezt követően Péterffy Attila polgármester visszavonulót fújt az ügyben és egy közleményt adott ki a Mandulás Kemping területére tervezett lakópark felépítésének elutasításáról és egyúttal ígéretet tett arra, hogy írásban fogja kötelezni a tulajdonosokat az ingatlan rendbetételére, valamint a romok elbontására.

Utólag azonban a városvezetés látványosan úgy tesz, mintha nem is tudott volna a több milliárd forint értékű, tervezett beruházásról.

Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünket ismét felkereste Fazekas Imre pécsi természetvédelmi szakértő, aki a Mandulás-ügyben korábban is szakértői szemmel igyekezett megvilágítani a kialakult helyzetet. Most azonban az ügy részletesebb feltárását is magára vállalta.

Fazekas Imre írását teljes terjedelemben, változtatás nélkül közöljük:

“Egy furcsa előterjesztés a Mandulás ügyben – avagy miről árulkodik a szöveg, mi van a rajzok mögött?

Az elmúlt időszakban számos cikk és nyilatkozat foglalkozott az egykori Mandulás kemping lakóparkká való átépítésének ügyével. Volt köztük olyan, amely éles politikai nyilatkozat volt, s megpróbálta a lényeget eltusolni, azt a látszatot keltve, mintha nem is lettek volna előkészületek, pedig a Pécsi Építési Szabályzat (PÉSZ) módosításhoz benyújtott indítvány, a csatolt építészeti terv hosszú előkészületről tanúskodik.

Mielőtt bármit is leírnánk, tisztáznunk kell, hogy a Mandulás kemping terülte az 1975-ben helyi védelem alá helyezett 42 4229 hektár terület része, vagyis a „Pécsi városi parkerdő” helyi jelentőségű védett természeti terület. Az 2013-as dátumot viselő ún. „Ökológiai felmérő lap” megállapítja, hogy védett parkerdő kilenc önálló részre tagolódik.

A leírás 8. pontjában a következőket olvashatjuk: „Az egykori kemping a teljes lepusztulás képét mutatja. Az épületek egy részét elbontották, a többi romos állapotban van. A természet lassan kezdi visszahódítani a területet. A betelepített fekete fenyők itt is pusztulófélben vannak. Az északkeleti részen található Emil-pihenő még jó állapotban van, bár egy kis karbantartás ráférne.

A védettséget tábla nem jelzi.” Az „Ökológiai felmérő lap” pontosan megjelöli, hogy a parkerdő közvetlenül érintkezik a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzettel, illetve a Natura 2000-es területtel. Igen hiányosan, de felsorolja a parkerdő védett növényeit és állatait, ugyanakkor messze nem adja vissza a fajdiverzitás valós képét.

A mai napig hiányzik a védett parkerdő szakmailag hiteles florisztikai, zoológia felmérése, a vegetáció egzakt feltérképezése, de nincsenek meg a védelemhez, a kezeléshez szükséges cönológiai felmérések sem.

A PÉSZ módosításához benyújtott 269. számú indítványt az Amandula Kft. adta be, amelyben kérte 24034 hrsz. ingatlan övezeti besorolásának felülvizsgálatát, s javasolta annak Lk-2X3X(MA)-ba való átsorolását a jelenlegi Lk-312734(MA) építési övezetből.

Igen érdekes a módosítási kérelem leírása, amely számos nyelvi- és helyesírási hibát is tartalmaz. Nézzünk néhány mondatot:

1. „Tulajdonos, önkormányzat által támogatott szándéka a terület lakóterületként való hasznosítása.”

A mondat azt sugallja, hogy az önkormányzat is támogatja a volt kemping lakóterületkén való hasznosítását, miközben azt elhallgatja, hogy az 1975 óta helyi védelem alatt lévő természetvédelmi terület.

Ha az önkormányzat mindezt valóban támogatta volna, akkor egyértelműen meg kellett volna szüntetni a helyi védelmet, de azt alaposan meg kellett volna indokolni, s erősen kétséges, hogy minderre az országos természetvédelmi törvény bármilyen lehetőséget is adott volna.

2. „A Nemzeti parkkal történő egyeztetés alapján kerültek lehatárolásra a terület be nem építhető telekrészei, illetve a került figyelembevételre a megőrzendő növényállomány.”

Ez a mondat szakmailag teljesen értelmezhetetlen és felületes. Erősen kétséges, hogy ilyen egyeztetés volt a „nemzeti parkkal”, ha volt, akkor abban személy szerint ki vett részt, és van e róla írásbeli feljegyzés, helyszíni jegyzőkönyv stb. Nincsenek bemutatva a biotikai adatok: melyek az ún. ernyő- és indikátorfajok, melyek a védett- és a fokozottan védett fajok. Volt-e betekintés az OpenBioMaps rendszerbe?

A nemzeti park nem hatóság, természetvédelmi szakvélemény elkészítésére csak természetvédelmi-, vízgazdálkodási- és tájvédelmi szakértők jogosultak, amit a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet részletesen szabályoz.

A kemping területe a mecseki karsztvízkészlet egyik meghatározó része, növényzetének-, és állatvilágának tudományos alapú felmérése minimum egy vegetációs évet, de akár 2-3 évet is igénybe vehet.

3. „A terület övezeti határa keleti oldalon a Natura 2000 határával összhangban ponosodik.”

A „ponosodik” szót eddig nem sikerült értelmezni. Az is értelmezhetetlen, hogy a „Natura 2000 határával összhangban…”.  A Natura 2000 területet ilyen felszínesen sehol hazánkban, de az Európai Unió egyetlen országában sem lehet „elintézni”, a rájuk vonatkozó fontosabb jogszabályok minden tagállamban azonosak. Igen fontosak, meghatározók az ún. jelölő fajok és élőhelyek, amelyekre minden, a közvetlen környezetében tervezett beavatkozás – így egy lakópark is – negatív hatással lehet.

Éppen ezért szükség lett volna egy ún. Natura 2000 hatástanulmányra.

 A hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. mellékelte határozza meg. A Natura 2000 hatásbecslés készítése során a Natura 2000 terület jelöléséül szolgáló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre, valamint azok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások becslését szükséges elvégezni.

Mindezt a PÉSZ módosításához benyújtott 269. sz. indítvány elmulasztotta. Nagy kérdés, hogy a PÉSZ módosításáért felelős(ök) minderre miért nem hívták fel az indítványt benyújtó Amandula Kft. tulajdonosának figyelmét?

Mindezek fényében az is kérdéses, hogy hány ilyen „akna” rejtőzik még a PÉSZ módosításának álcája alatt.

4. Ne menjünk el szó nélkül azon építészeti tervlap mellett sem, amelyen pontosan meg vannak tervezve az épületek, az utak stb. Nyilván, hogy megrendelésre ült le az építészeti tervezésre jogosult építész az ARCHICAD program elé, hogy a megrendelők kérésének eleget tegyen. Bizonyára megvannak ezek a tervlapok, s abból pontosan kiderül, hogy ki volt az építészeti tervező.

Neki pontosan tudnia kellett, hogy a volt kemping területe egy helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület, azt is tudnia kellett, hogy minden oldalról a Nyugat-Mecsek Tájvédelemi Körzet, illetve a Natura 2000-es terület madárvédelmi, valamint élőhely védelmi területei fogják közre.

5. A 4/2009. (IV. 10.) KvVM rendelet kihirdetésével 103,4 km²-en létrejött a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Szakmai szempontból mára már teljesen „értelmetlenné” vált az 1975-ben 9 részből összerakott, szétdarabolt „Pécsi városi parkerdő” helyi jelentőségű védett természeti terület különállása a tájvédelmi körzettől. A felelős önkormányzat akkor járna el helyesen és előre mutatóan, ha kérné a parkerdő hozzácsatolását a tájvédelmi körzethez, s evvel országos védelem, sőt uniós védelem alá (Natura 2000) is kerülne.

Mindevvel teljessé válna a Pécs feletti Mecsek védelme, s egyszer és mindenkorra megszűnne az a bújócska, ami folyamatosan visszatér a volt kemping vagy éppen az egykori vidámpark beépítése kapcsán.

Végezetül, de nem összegzésül megállapítható, hogy komoly szakmai zavarok lehetnek a PÉSZ módosításhoz beadott indítványok körül. Az sem biztos, hogy a PÉSZ módosításának előkészületei megfelelő kezekben vannak. Ez azért is fontos mert egy új PÉSZ hosszú évekre, akár évtizedekre is meghatározhatja a város építészeti arculatát, a rohamosan csökkenő természeti környezet ökológiai állapota pedig kihat a lakosság életminőségére, egészségére, mentális állapotára.

Pécs, 2021. május 04.

Fazekas Imre – természetvédelmi szakértő”