Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinistaterror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca,amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A magyar forradalom 1956. október 23-án vette kezdetét Budapesten a „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!” jelszó alatt megszervezett szolidaritás tüntetéssel. Október 24-én és 25-én a lengyel napilapok közölték az első híreket a magyarok tragédiájáról, majd egy nappal később a lengyel rádió először hívta fel a társadalmat véradásra a „magyar testvérek” számára – írta dr. Tischler János, magyar történész.
A szabadságharc válasz volt a háború utáni terrorra, gazdasági leölésre, a demokrácia hiányára, mindarra, amit a kommunista hatalom a társadalomra ruházott. Az eleinte a magyarok javára vívott harcok során sikerült megtisztítani Budapestet a szovjet csapatoktól, a kommunista rezsim széthullásban volt az egész ország területén. Úgy tűnt, hogy a forradalom győzedelmeskedik. A szovjet vezetés látszólag elfogadta a kialakult helyzetet, majd november elején véresen leverték a felkelést. A becslések szerint ez 3,5-4 ezer halálos áldozatot és 20 ezer sebesültet hozott, aminek a 85%-a a fegyvertelen lakosság volt. Közel 200 ezer ember kivándorolt. A forradalom leverése után a Kádár János vezette bábkormány megtorló intézkedései 22 ezer ember érintett, akik börtönbe kerültek, több ezer ember internáltak, ezreket bocsátottal el a munkahelyükről. Becslések szerint több, mint 220 halálos ítélet került kihirdetésre és végrehajtásra, az utolsó 1961-ben. Titkos perben került 60 évvel ezelőtt halálra ítélésre Nagy Imre miniszterelnök, aki a forradalom idején Magyarország demokratizálására törekedett.
Történelmeink immár több, mint 1000 éve összefonódtak az első magyar királyok, a magyar-lengyel királyok, Szent Hedvig királynő személyén és a későbbi történelmi eseményeken keresztül, Lengyelország függetlenségének visszaszerzésén, a II világháborún, a háború utáni rettenetes éveken át.
Még a legszörnyűbb időkben is kölcsönösen támogatta egymást lengyel és a magyar nép, pedig esetenként a frontok különböző oldalán álltunk, vagy különböző szövetségekben voltunk.
A magyarok által 1920-ban nyújtott segítség, amikor fegyvert és lőszert küldtel a bolsevikek ellen küzdő lengyeleknek, ami elősegítette a lengyelek győzelmét Lengyelország nyújtotta 1956-ban a legnagyobb segítséget a magyaroknak, a szabadságharc és a későbbi megtorlás idején, ami egy spontán társadalmi megmozdulás volt.
1989-ben a lengyelek és a magyarok visszaszerezték parlamenti demokráciájukat. Szuverén kapcsolatainkat új alapokon kezdtük építeni. Már 1991-ben megalakult a Visegrádi Csoport, eleinte három ország, majd Csehszlovákia felbomlása után négy ország részvételével. Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia rendszeresen találkozik a Csoport keretében és az elnökséget felváltva vezetik. A hosszú jószomszédi kapcsolatokra megemlékezve a Magyar Országgyűlés 2007 március 12-én egyhangúan elfogadta március 23-át a Lengyel-Magyar Barátság Napjának, majd négy napra rá ugyanilyen határozatot hozott a lengyel Szejm. Egyéb kezdeményezések is összekapcsolnak minket: a Három Tenger konferenciák, a Kárpátok Európája konferenciák. Csak 2018-ban több tucat lengyel-magyar találkozóra került sor különböző parlamenti szinteken. Csak a legfontosabbakat említve: a Háromtenger Régió fóruma (Jasionka, július 4), a Közép- és Kelet-Európai Államok III. Parlamenti csúcstalálkozója EUROWAW2018 (Warszawa, július 13), Kárpátok Európája konferencia (Krynica Zdrój, szeptember 5-6), Józef Piłsudski marsall szobrának felavatása (Budapest, szeptember 26), a V4-ek parlamenti elnöki találkozója (Kassa, október 13).
Pécsett is zajlottak az események a 65 évvel ezelőtti forradalom idején, melyet testközelből tapasztalt meg Debreczeni László.
Kitűnő középiskolai eredménnyel végzett, mellyel sikeresen bejutott az orvosi egyetemre. Az első négy éve zavartalanul telt, ötödéves hallgató volt, amikor kitört a forradalom.
Debreczeni Láazló még tavaly mesélt az őt ért atrocitásokról a Pécsiérték.hu-nak, és a forradalom okozta nehézségekről, mely mindenki számára tanulságos, és elgondolkodtató is.
Forrás: sejm.gov.pl.
Címlapkép: Wikipédia
