KiemeltKitekintő

Oroszország megtámadta Ukrajnát

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

Következő összeállításunkban összefoglaljuk amit eddig lehet tudni az ukrán-orosz hadiállapotról és annak következményeiről, időrendi sorrendben haladva.

Csütörtök reggel négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, erőteljes robbanás volt a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. A nyugati országrészben Zsitomirból jelentettek robbanáskat. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.
A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben hallottak helybéliek robbanást.

Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” – fogalmazott az ukrán államfő.

Zelenszkij csütörtökre virradóan, még a támadás előtt közzétett videoüzenetében az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar.
Ukrajna az Önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország.  Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk” – hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket “békésen, nyugodtan és őszintén”.
Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud” – szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.

Zelenszkij közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de nem kapott választ.
 Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Kína szerint még nem zárult be teljesen az ajtó a békés megoldás előtt

Röviddel az után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: “hiszünk benne, hogy az ukrán válság békés megoldásához vezető ajtó még nem zárult be teljesen, és nem is lenne szabad bezárni“.

Kína kijevi nagykövetsége csütörtökön a Wechat közösségi oldalán tett közzé figyelmeztetést az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok számára. A felhívás szerint az ukrajnai helyzet egyre romlik, több városból jelentettek robbanásokat, és katonai akciók kezdődtek, ezért a biztonsági kockázat fokozódott. A különböző veszélyforrásokra – egyebek között a társadalmi rend várható felborulására – tekintettel a nagykövetség azt tanácsolta, hogy mindenki maradjon otthon, és tartsa magát távol az ablakoktól. Ugyanakkor óva intettek a pániktól, és összefogásra, egymás támogatására kérték a kínai közösség tagjait. Azoknak, akiket a hírek útközben értek, azt tanácsolták, hogy járművükre jól látható helyre helyezzenek ki kínai zászlót. Az ország elhagyására egyelőre nem tettek javaslatot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében. Leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

A Wizz Air felfüggesztette az ukrajnai járatait

„A jelenlegi ukrajnai események és a legtér lezárása miatt a Wizz Air sajnálattal tájékoztatja ügyfeleit, hogy ideiglenesen felfüggeszt minden járatot az országban” – írta közleményében a diszkont légitársaság.

Bezár az ukrán tőzsde, rögzítik a hrivnya árfolyamát és korlátozzák a devizapiac működését

Felfüggesztik az ukrán tőzsde működését, rögzítik a hrivnya árfolyamát , az ukrán jegybank pedig korlátozza a devizapiac működését.

Felfüggesztjük Ukrajna devizapiacának munkáját a devizaértékesítés kivételével. A devizák hivatalos árfolyamát a 2022. február 24-i szinten rögzítjük” – mondta egy videóüzenetben Kirill Sevcsenko, a jegybank vezetője. A jegybank vezetője azt is közölte, hogy megtiltották a valutákban való készpénzkibocsátást, és a számlákról történő készpénzfelvételt napi 100 000 hrivnyára (3356,67 dollár) korlátozták.  Az ukrán jegybank arról is határozott, hogy “blanketta refinanszírozást” hajt végre a bankok likviditásának fenntartása érdekében, összeghatár nélkül legfeljebb egy évre – jelentette be a jegybank vezetője.

Eközben az ukrán értékpapír- és tőzsdepiaci bizottság bejelentette, hogy február 24-én 11:00 órától ideiglenesen leállítja az összes értékpapír forgalmát, valamint a letéti elszámolási rendszerben végzett műveleteket. Kivételt a jegybank monetáris és hitelpolitikájának végrehajtásához szükséges műveletek, továbbá a pénzügyminisztérium államadósság-szolgálati műveletei képeznek.

Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal

Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal. – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

 

Torlódás alakult ki a magyar-ukrán határállomásokon

Kisebb-nagyobb várakozásra kell számítani mind az öt magyar-ukrán viszonylatú határátkelőhelyen – közölte a rendőrség határinformációs oldala csütörtök délelőtt.

A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába.
A tiszabecs-tiszaújlaki átkelőhelyen két, míg a lónya-haranglábin egy órát kell várakozniuk a személyautóknak a belépésre, a barabás-mezőkaszonyi határállomáson a csütörtök délelőtti órákban félórás volt a torlódás a belépő személyforgalmi sávokon – írták.

Az Ökumenikus Segélyszervezet adománygyűjtést hirdet

Az Ökumenikus Segélyszervezet országos adománygyűjtést hirdet az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt szükséges humanitárius segélyprogramjának támogatására.

Él a segélyszervezet 1353-as adományvonala, amelynek tárcsázásával hívásonként bárki 250 forinttal támogathatja a bajbajutottakat. Pénzadományokat is fogadnak a www.segelyszervezet.hu oldalon, illetve az ott feltüntetett 11705008-20464565 számlaszámon” – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, készen állnak bekapcsolódni a Nyugat-Ukrajnába érkező belső menekültek ellátásába. A magyar szervezet beregszászi központja mellett Lembergben is koordinációs központot hoz létre. A segélyszervezet folyamatos kapcsolatban áll a kelet- és közép-ukrajnai partnerszervezeteivel, így a szükséges biztonsági feltételek mellett az ország többi régiójában is képes humanitárius akciókat végrehajtani.

A közleményben kiemelték: az Ökumenikus Segélyszervezet Ukrajnában (Kijevben) hivatalosan bejegyzett, országos kiterjedésű tevékenységet végző szervezet.

 

Bízzanak a Magyar Honvédségben, a katonáink szakszerű, hozzáértő munkájában! – írta közösségi oldalán a Honvédelmi Minisztérium

A honvédelmi tárcához az elmúlt időszakban számtalan levél, telefon, állampolgári megkeresés érkezett a keleti országrészben tapasztalható katonai járműmozgások, a légtérben megjelenő helikopterek és Gripenek kapcsán.

 

Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni. Ahogyan azt az elmúlt napokban több fórumon is elmondta a tárca vezetője, az Ukrajnában kialakult helyzet miatt katonákat és eszközöket csoportosít át a Magyar Honvédség az ország keleti régióiba.

Hazánk lakossága jelenleg nincs közvetlen veszélyben. Az ország lakosainak nincs miért aggódniuk, nem kell félniük, mindennapi életüket ez nem befolyásolja. Bízzanak a Magyar Honvédségben, a katonáink szakszerű, hozzáértő munkájában!

Azonban a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie minden eshetőségre az ország és az állampolgárok biztonságának garantálására érdekében, ezért folytatja a technikai eszközök néhány nappal ezelőtt megkezdett átcsoportosítását, a légtér biztosítását.

A határ közelében élő civil lakosság türelmét és megértését kérjük, hiszen a felvonultatott szárazföldi és légi eszközök mozgása nappal és éjjel is zajjal járhat. Mindezt úgy tekintsék, hogy a béke és a biztonság megőrzése érdekében, a magyar emberek védelmében tesszük.

 

Szijjártó Péter: Nem engedjük, hogy bárki is belesodorja Magyarországot bármilyen háborús konfliktusba!

IDE KATTINTVA lehet megtekinteni Szijjártó Péter bejelentéséről, a Hirado.hu által készített videót.

 

Pánikban a balti államok

Az amerikai AP News hírügynökség közlése szerint valósággal tapintható a feszültség a balti államokban. Az oroszokkal kapcsolatos kellemetlen emlékek a második világháború idején bekövetkezett szovjet annexió miatt alakultak ki leginkább a térség lakóiban. A szlávoktól kulturálisan és nyelvileg is eltérő litvánok, lettek és észtek emlékezetében a jelenlegi helyzet a szovjet megszállás időszakát idézik. Nerijus Maliukevicius, a Vilniusi Egyetem elemzője szerint, amikor a Kreml egy történelem nélküli, mesterséges államnak nevezi Ukrajnát, hasonlóképp vélekedik a több egykori tagállamról – véli az elemző.

 

Orbán Viktor: Számunkra a magyar emberek biztonsága a legfontosabb

Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia, mert számunkra legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd” – hangsúlyozta a kormányfő.

 

Az orosz hadsereg elfoglalta Henyicseszk városát a Krímtől északkeletre

A Herszon megyei Henyicseszk elfoglalásának tényét Olekszandr Tulupov, a város polgármestere jelentette be az UkrInformnak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Tulupov azt mondta, a kerületi tanács vezetőjével tartózkodik egy helyen, helyettesei pedig a városi tanácsban vannak, és mindenről gondoskodtak. Hozzátette, hogy a személyzetet nem érte semmilyen fizikai atrocitás. „Azt mondták nekünk, hogy a város, a kerület megélhetését kell biztosítanunk” – tette hozzá.

Korábban a Védelmi Stratégiai Központ arról számolt be, hogy Oroszországnak elfoglalta Henyicseszket és Nova Kahovkát.

 

Kijárási tilalom a cserkaszi régióban és Kijevben

Az este 22 órától reggel 6 óráig elrendelt kijárási tilalmat Olekszandr Szkicsko, a cserkaszi területi közigazgatás vezetője jelentette be a Facebookon. Ez idő alatt tilos lesz az utcán vagy más közterületen tartózkodni a külön erre a célra kiadott átjárók és hirdetmények nélkül. A régió életét biztosító vállalkozások, intézmények és szervezetek alkalmazottai jogosultak rájuk.

Korábban Kijevben is kijárási tilalmat rendeltek el, 22 órától 7 óráig.

 

Már orosz műveleti bázisként működik a Kijev mellett elfoglalt repülőtér

Kora reggel indult akciójukban az orosz ejtőernyősök elfoglalták Kijevtől 25-30 kilométerre fekvő Antonov légibázist, az ukrán nemzeti gárda ellentámadása pedig elakadt – írja a BBC tudósítója. Orosz gyors haladást értek el a fehérorosz határtól  a Krím-félsziget felől indított orosz műveletek miatt.

A beszámoló szerint az orosz ejtőernyősök, miután létrehoztak egy műveleti bázist a repülőtéren, bevárhatják a gyors tempóban előrenyomuló orosz páncélosok oszlopait, de az újonnan kialakított harcálláspontot arra is használhatják, hogy csapásokat indítsanak Kijev ellen. Hamarosan bármelyik forgatókönyv megvalósulhat – írja BBC.

 

Varga Mihály: Az ukrajnai helyzet ellenére is erős Magyarország pénzügyi stabilitása

Felkészültünk a világgazdasági kockázatokkal szemben, az ukrajnai helyzet ellenére is erős Magyarország pénzügyi stabilitása” – írta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.

Közlése szerint a gazdasági kabinet az ukrajnai helyzetről tárgyalt.

 

Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca.

Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.

 

Gulyás Gergely: Magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük!

Nagyon fontos, hogy Magyarország semmiképpen ne sodródjon bele ebbe a háborúba, magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a közmédiának adott csütörtöki interjúban.

A tárcavezető hozzátette: Magyarország a szövetségesek – a NATO és az Európai Unió – pártján áll, kulcsfontosságú, hogy a két szervezet egységét ebben az időszakban fenn tudják tartani.

A legfontosabb, hogy Magyarország és polgárai biztonságát szavatolni tudjuk – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

 

Sok kárpátaljai gyalogosan kel át a magyar-ukrán határon

Sok kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este.

A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik.
Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak – már a határ magyar oldalán – a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól.
A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén.

 

Szijjártó Péter rendkívüli élő bejelentkezése:

„Nehéz nap a mai. Reméltük, hogy a mi nemzedékünknek soha nem kell megtapasztalni, azt amit az előttünk járó nemzedékeknek sajnos itt Közép-Európában meg kellett tapasztalni. A szomszédságunkban háború tört ki. Magyarország kiáll Ukrajna mellett, Ukrajna területi szuveneritása mellett és elítéljük Oroszország katonai akcióját” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter.

A tárcavezető kiemelte: a kormány továbbra is mindent megtesz, hogy megvédje az országot és a magyar embereket a háború hatásaitól és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország belekeveredjen ebbe a háborús konfliktusba.

Ukrajna légterét teljesen zár alá vették. A Wizz Airnek négy repülője maradt Ukrajnában. Az evakuálás most légi úton kizárt. Közúton is szinte lehetetlen.

A magyar nagykövetség Kijevben továbbra is teljes létszámban működik, szeretnének mindenkinek segítséget nyújtani, aki hozzájuk fordul. 60 telefonhívást tudtak fogadni, amikor éltek a vonalak és épp nem az alagsorban voltak, ugyanis amikor megszólalnak a szirénák, le kell vonulniuk. Kárpátalján áttértek a katonai igazgatásra, a kormányzó vezetésével.

Ukrajnában jelenleg 191-en, Oroszországban 154-en tartózkodnak olyan magyar állampolgárok, akik konzuli védelemre regisztráltak.  Velük tartja a kapcsolatot a konzuli szolgálat.

Vannak olyan kamionosok, akik nehéz helyzetbe kerültek a határzárak miatt, itt is mindent megpróbál a magyar kormány, hogy biztonságos helyre jussanak.

 

Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával

Moszkva kész tárgyalni Kijevvel a jelenleg Ukrajnában zajló orosz katonai offenzíváról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára csütörtökön a Russia Today beszámolója szerint.

Peszkov elmondta, hogy a Putyin orosz elnök által javasolt, ukrán kollégájával folytatott tárgyalásokon elsősorban a semleges státuszra vonatkozó garanciákról és Ukrajna demilitarizációjáról tárgyalnának. Peszkov szerint ezek azok a célok, amelyek elérésével megszüntetnék mindazon problémákat, amelyekre Oroszország jelenleg mint az állam és az emberek biztonságát fenyegető veszélyre tekint.

A sajtótitkár hozzátette, hogy amennyiben az ukrán fél  hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, a diskurzusok időzítését Putyin határozza meg.

„A műveletnek megvannak a céljai, amelyeket el is fogunk érni” – folytatta Peszkov, aki szerint az Ukrajna elleni katonai támadást akkor lehetséges leállítani, ha Kijev beleegyezik az orosz követelések teljesítésébe.

 

Megtámadták az oroszok Mariupolt

Tűzvész fenyegeti a kelet-ukrajnai Mariupolt, miután a jelentések szerint több száz robbanás történt a kikötővárosban – jelentette a Reuters.  Mariupol kulcsfontosságú település az orosz hadműveletekben: a város elfoglalása ugyanis segítené Oroszországot abban, hogy közvetlen szárazföldi útvonalat biztosítson a Krímbe, az Oroszország által 2014-ben annektált félszigetre.

Az Azovi-tenger partján fekvő város Ukrajna egyik legnagyobb kikötője, amely a donyecki régióban húzódó frontvonal, illetve a donbászi szeparatisták által ellenőrzött és Moszkva által a napokban független népköztársaságként elismert terület közelében található.

 

Magyarország Kormánya: A magyarok számíthatnak a magyar katonákra. A honvédség megkezdte az átcsoportosítást az ukrán határ közelébe.

 

Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben

Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Védelmet kapnak az Ukrajnából menekülők

Megjelent a kormányrendelet: az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el – írta Facebook oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

 

Elfogadták az EU-csúcson az új szankciókról szóló nyilatkozatot

Elfogadták a brüsszeli EU-csúcson az Oroszország elleni szankciós csomagról szóló zárónyilatkozatot. A részleteket az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia. A dokumentum szerint Oroszország illegális katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást.Oroszország teljes felelősséggel tartozik ezért az agressziós cselekményért és az általa okozott összes pusztításért és életveszteségért – írják.

A szankciók a pénzügyi szektorra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású árukra, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, az orosz magánszemélyek további jegyzékbe vételére és az új listázási kritériumokra vonatkoznak.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: “harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és “rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”.

Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. Jansa azt is elmondta, hogy Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel közös levelet írt alá, amelyben sürgetik az EU-t a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására Ukrajnával, Moldovával és Georgiával.

Gitanas Nauseda litván elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU “nem volt elég sikeres” abban, hogy megakadályozza Oroszország katonai hadműveletét. Véleménye szerint is Ukrajnának “sokkal átláthatóbb” utat kell mutatni az uniós tagsághoz.

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök “nem fogja megnyerni ezt a háborút, mert Európa polgárai békét, jogállamiságot és demokráciát akarnak”. Azt is elmondta, hogy Oroszország kizárása a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből nem lesz része a Moszkva elleni második uniós szankciócsomagnak.

“Nagyon fontos, hogy most megállapodjunk a már előkészített büntetőintézkedésekben, és minden mást tartogassunk olyan további helyzetre, amikor az végképp szükségessé válik” – nyilatkozta az újságíróknak a német kancellár.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy pénteken az uniós tagállamok külügyminiszterei “hivatalosan is megállapodnak a szankciókról, amelyeket a vezetők ma este politikailag jóváhagynak”.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján erősítette meg: a bizottság által javasolt második szankciócsomag az orosz gazdaság stratégiai ágazatait fogja érinteni, azzal a céllal, hogy “megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse az ország gazdasági bázisát, valamint modernizációs képességét”.

A rendkívüli EU-csúcson a tagállami vezetők következtetéseket fogadtak el, és hangsúlyozták: “az Európai Tanács a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióját, továbbá Fehéroroszország részvételét az agresszióban”.

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Az állam- és kormányfők emellett további büntetőintézkedések elfogadására szólítottak fel Fehéroroszországgal szemben, valamint arra, hogy az Európai Bizottság “terjesszen elő vészhelyzeti intézkedéseket, többek között az energiaellátással kapcsolatban”.

Zelenszkij elrendelte az általános mozgósítást, ENSZ-békefenntartókat szeretne Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.

Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország “agressziója” miatt rendelték el “az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett”.

Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.

Segítsenek a hadseregnek fegyverekkel és lőszerrel, támogassanak ENSZ-békefenntartó missziót!”

– írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajnának nemzetközi biztonsági garanciákra van szüksége, világos európai perspektívára, illetve gyors és határozott cselekvésre.

 

Zelenszkij: Ukrajna magára maradt a harcban

Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki péntekre virradóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében.

Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek” – olvasható az UNIAN ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében.

Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette. Zelenszkij szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét 316-an pedig megsebesültek. Beszámolt arról is, hogy az ukrán katonák hősies küzdelme ellenére elvesztették az ellenőrzést a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett.

Közölte: értesülései vannak arról, hogy “az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként” jelölte meg. “Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát” – hangsúlyozta.

Kijelentette: Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad. Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését. “Ma azt hallottuk Moszkvából, hogy beszélni akarnak Ukrajna semleges státuszáról” – mondta. “Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státuszáról sem” – hangoztatta az ukrán vezető.

 

Orosz házelnök: Az ukrán népnek nem kell tartania az orosz béketeremtő művelettől

Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz “béketeremtő művelettől” – jelentette ki csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában.

A nicaraguai parlament rendkívüli ülésén felszólalva Vologyin hangsúlyozta, hogy az orosz katonai beavatkozás célja elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút.

“Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja”

– emelte ki beszédében az orosz politikus. “Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni” – fogalmazott Vologyin.

Leszögezte, hogy az Egyesült Államok a szankcióival nem fog célt elérni. “Washington meg akarja akasztani államaink fejlődését” – húzta alá.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz képviselőház, az Állami Duma elnöke Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyicki

 

Orbán Viktor: Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba!

Orbán Viktor a Facebook-oldalán számolt be a fél háromkor véget ért EU-csúcsról. A miniszterelnök azt mondta: Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba!

Egyetértettünk abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre sem jelenthet megoldást. Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben, és egységesen szankciók bevezetéséről döntöttünk. Ezek a szankciók nem érintik az energia területét, ezért Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosítva van. Döntöttünk arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is, és több pénzt kell fordítanunk a keleti határvédelemre.Egyetértettünk abban, hogy felelős magatartásra van szükség, elkapkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet, és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát.Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett, és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba! – mondta a videóban Orbán Viktor. A Facebook nem engedi beágyazni a videót, itt nézhető meg.

Robbanások zaját lehetett hallani Kijevben

Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.

“Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel, vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam”

– írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet, vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.

Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy “az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”.

 

Szijjártó Péter: A hírszerzés vészhelyzeti elemzőközpontjában kezdünk: megalakul a külügyi koordinációs operatív törzs. Az ülést követően élőben jelentkezünk!

 

 

Szijjártó Péter élőben a hírszerzés vészhelyzeti központjából

 

 

Gulyás: Segélyakciót indít a kormány

Híd Kárpátaljáért mottóval segélyakciót indít a magyar kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Vásárosnaményban.

Látjuk, hogy a civil világban is nagy a segítségnyújtásra vonatkozó akarat és szándék, a kormány ezt koordinálni fogja és állami forrásokból is hozzájárulunk ahhoz, hogy elsősorban a kárpátaljai magyarság, de „mindenki, aki az életéért fut Ukrajnából”, segítséget kaphasson – fogalmazott Gulyás Gergely.

Hozzátette: most Magyarország az első biztonságos ország, és kétszázezer magyar él Kárpátalján, ezért segélyakciót készítenek elő, amit a kormányon belül Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő fog koordinálni.

A Híd Kárpátaljáért segélyprogram elindításával szeretnének segíteni azoknak, akik ott vannak, ott maradtak, ott kellett, hogy maradjanak – fejtette ki a miniszter, hozzátéve: természetesen be kell fogadni azokat, akik magyarként menedékre szorulnak, vagy akik menekültstátuszra jogosultak Magyarországon.

Hangsúlyozta, minden segítséget meg fognak adni az érintett magyarországi településeknek is. Emellett karitatív szervezetek is jelentkeztek, ezt a munkát kell koordinálni – mutatott rá.

Gulyás Gergely jelezte: a kormány nagyon rövid időn belül közzé fogja tenni azokat az adománygyűjtő vonalakat és lehetőségeket, amelyeket a központi koordináció keretében azok a szervezetek fognak működtetni, amelyek közvetlenül segítséget tudnak nyújtani az Ukrajnából érkezőknek, vagy a Kárpátalján maradó magyaroknak.

 

Szijjártó: Fokozatos szankciókat léptetnek életbe

Arról döntöttek az uniós állam- és kormányfők, hogy „robosztus szankciós csomag lesz”, amely figyelembe veszi a fokozatosság elvét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett pénteki videóban.

A tárcavezető a Brüsszelben rögzített nyilatkozatban kifejtette: a külügyminiszteri tanácsülés jelentőségét az adja, hogy ezen fogják meghozni a végső döntést az Oroszországgal szemben életbe lépő szankciós csomagról – közölte.

Emlékeztetett: csütörtökön az állam- és kormányfők megállapodtak, hogy „robosztus szankciós csomag lesz” és hogy ez figyelembe veszi a fokozatosság elvét. Csütörtök éjjel megkapták az előterjesztést, ennek a jogi átnézése megtörtént – magyarázta. Hozzátette: az állandó képviselők tanácsa nemrégiben ülésezett és a szankciós előterjesztés most végleges formájában kerül a külügyminiszteri tanács elé.

A miniszter úgy fogalmazott, „természetes, hogy lehetnek különböző megközelítések, lehet, hogy valaki még ennél is szigorúbb csomagot szeretne, lehet, hogy valaki szeretné a fokozatosság elvét figyelmen kívül hagyni és már most minden létező szankciós intézkedést bevetni”.

Kiemelte: „mi magyarok az egység pártján állunk”, lehetnek különböző megközelítések, „de a szomszédságunkban háború van”, tehát az erős és egységes válaszon kell most lennie a hangsúlynak. „Szeretnénk, hogyha egység lenne”” és Magyarország részese is lesz ennek az egységnek – jelentette ki.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy néhány órával ezelőtt „egy-két baloldali médium internetes felületén megjelentek hírek” magyarok evakuálásáról Kijevből. Ott valóban egyre nehezebb a helyzet, ugyanakkor háborús helyzetben, amikor magyar embereket próbálnak menekíteni, arról mindaddig nem adnak információt, amíg ezek az emberek biztonságos helyre nem érkeztek – magyarázta.

Közölte: háború zajlik, ahol emberek élete kerülhet veszélybe és akik elindulnak, menekülnek, úgy érzik, hogy nincsenek biztonságban. Ezért arra kérte az újságírókat, hogy „mindaddig ne spekuláljanak és ne hozzanak nyilvánosságra adatokat evakuációs küldetésekről”, amíg azok sikerrel véget nem értek, mert – mint mondta – ezzel azoknak a magyar embereknek az életét veszélyeztetik, akik háborús területeken keresztül próbálnak menekülni.

 

Orbán Viktor: Találkozó Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján. A NATO-központban a magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról. Személyesen – Orbán Viktoron kívül – a NATO-nagykövetek jelentek meg a tanácskozáson.
A NATO-központba érkezve a magyar kormányfő ismét megerősítette: a jelenlegi háborús helyzetben Magyarország biztonsága az első; és arról is beszélt: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait – közölte a sajtófőnök.

 

Péntek délutáni helyzetjelentés a BBC tudósítóitól

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította az ukrán hadsereget, hogy ragadja meg a hatalmat a saját kormányától
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint csapataik átvették az irányítást a Kijev melletti Hosztomel repülőtér felett. Állításuk szerint az ukrán különleges egységek 200 katonáját megölték, és nem voltak orosz áldozatok
  • Ukrán katonai járművek érkeztek Kijevbe, hogy megvédjék a várost a közeledő orosz csapatoktól
  • A belügyminisztérium szerint 18 ezer fegyvert adtak a civileknek, és felhívták őket molotov-koktélok készítésére
  • Brit kormányzati források szerint eddig mintegy 450 orosz katona és 194 ukrán, köztük 57 civil halt meg az invázió kezdete óta
  • Ukrajna szerint több mint ezer orosz halt meg az invázió óta
  • Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával Minszkben: a tárgyalások középpontjában Ukrajna “semleges státuszának” bejelentése állna, amely magában foglalná a „demilitarizációt” és a „nácimentestést” , ám egyelőre nincs jele annak, hogy Ukrajna beleegyezne az ezen  feltételeken alapuló tárgyalásokba
  • Miniszterelnöke bejelentés szerint Lengyelország arra készül, hogy lezárja légterét az orosz légitársaságok előtt
  • Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint mintegy 100 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, és a konfliktus eszkalálódásával akár ötmillióan is megpróbálhatnak majd külföldre menekülni

 

A Magyar Honvédség egységei gyakorlatot tartottak 2022. február 25-én a Hajdúhadházhoz közeli kiképző bázison

 

Hajdúhadház, 2022. február 25. Gidrán típusú páncélozott harcjárművek és Mi-24 típusú harci helikopterek gyakorlatoznak az 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképző Bázisán Hajdúhadház közelében 2022. február 25-én. A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hajdúhadház, 2022. február 25. Airbus H145 M típusú helikopter gyakorlatozik az 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképző Bázisán Hajdúhadház közelében 2022. február 25-én. A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred útnak induló katonái a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred gyakorlóterén 2022. február 25-én. Az ezred keleti országrészbe, Debrecen és Hajdúhadház térségébe átcsoportosított egységei kettős, humanitárius és katonai feladatot látnak el. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Szijjártó Péter külügyminiszteri tájékoztatója: Orosz szankciók és további fejlemények

 

 

 

Orbán Viktor a NATO-csúcs után: Magyarország biztonságát garantálni kell

Most ért véget a NATO-csúcstalálkozója, előtte személyesen is tárgyaltam a NATO főtitkárával. Kifejtettem és világossá tettem, hogy Magyarország egy nehéz helyzetben lévő ország” – mondta Orbán Viktor a Facebook oldalára feltöltött videójában.

 

 

Szétlőtték az oroszok a kijevi hőerőművet

Vitalij Klicsko bejelentette a hőerőmű megsemmisülését. A város polgármestere korábban már jelezte, hogy robbanásokat jelentettek egy Kijev észak részén fekvő erőműből. Klicsko „túlzás nélkül fenyegetőnek” értékelte a helyzetet és megjegyezte, hogy az éjszaka „nagyon nehéz lesz” Kijevben.

Források: MTI, Hirado.hu
Címlapkép: MTI

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close